Könyvajánló 10 éves kortól
Fehér Klára: Bezzeg az én időmben
"Bezzeg az én időmben nem csavarogtak fiúkkal a lányok." "Bezzeg..." - mondják mindenre a felnőttek.
Katit azonban nem érdeklik a régi történetek, ő most tizenöt éves, most szerelmes, most akar boldog lenni.
Csak az első bál éjszakáján ébred rá: 1941-et ír a naptár, amikor a történelem, a felnőttvilág bármikor
elszakíthatja őt szerelmétől, akár örökre is.
G. Szabó Judit: Hárman a szekrény tetején
Diákok ajánlják:"A szekrény teteje. Ez Andrea kedvenc helye. De ha az embernek van egy kishúga - néha még akarata ellenére is - rá kell szánnia a
szabadidejét. És miért pont ekkor kell a rég elveszett nővérnek is betoppannia? Ennek a következménye bizony egy eseménydús
nyaralás lesz...G.Szabó Judit kifinomult humorú regénye az olvasót azonnal magával ragadja és arra ösztönzi, hogy megpróbálkozzon
azokkal a dolgokkal, amelyekről ez a regény szól.
Ajánlom ezt a könyvet azok figyelmébe, akik szeretik a vicces kalandokat, amelyek egy kis fantáziával velünk is naponta megtörténhetnek." H. Dóra könyvajánlata
Nógrádi Gábor: Gyerekrablás a Palánk utcában
Ilyet se látott még a világ! Hogy egy nyomozó a gyerekrablók pártjára álljon, őket segítse, és ezzel összezavarja a
rendőrséget? Meg egyébként is: milyen detektív az, aki nyomozás helyett focizik, ócskásnak meg kéményseprőnek öltözik,
és ezzel szinte őrületbe kergeti szerencsétlen főnökét? De ez még semmi! A legfurcsább, hogy mi, az olvasók is egyetértünk
Hecseki Boldizsárral, és izgatott lelkesedéssel követjük Kondor Lajcsi, az elrabolt kisfiú kalandjait. Pedig a regény
ugyanolyan vérfagyasztóan kezdődik, mint a gyerekrablásról szóló történetek általában. A kisfiú eltűnik, a rablók zsaroló
levelet küldenek, pénzt követelnek és fenyegetőznek. Továbbá minden szörnyen titokzatos és félelmetes. Aztán elszabadul
a pokol! Megtudjuk, hol van az elrabolt gyerek, és kik a rablók, miközben az ifjú nyomozót, Hecseki Boldizsárt, folyton letartóztatják…
Nógrádi Gábor: Gyerünk haza!
Hallott már valaki Kokas faluról? Lakói szerint békés, barátságos hely. Eszter és Robert szerint azonban igazi rémálom.
Az angliai testvérpár nem önszántából nyaral Kokason, a szüleik küldték őket ide. A kerti budit még csak megszoknák,
de amikor rájönnek, hogy a húsleves errefelé az udvaron gyanútlanul kapirgáló tyúkból készül, akkor betelik a pohár.
Eszter egy komondorral együtt útra kel, Robert pedig felkap Sári ló hátára, és a húga után ered. A gyerekek haza akarnak
szökni Londonba. Útközben veszélyes kalandokba keverednek, vicces alakokkal találkoznak, és barátokra is szert tesznek.
Talán végül még Magyarországot is megkedvelik?
Nógrádi Gábor: Az anyu én vagyok!
Amikor Mesi meglátja, hogy a macska felkergeti a kutyát a fára, rögtön tudja, hogy tudós nagyapja kísérlete sikerült:
a kutya és a macska „helyet cseréltek”. De a Tata igazi célja nem az, hogy állatokkal kísérletezzen. Ő sokkal többre vágyik.
Szerinte két ember csak úgy ismerheti, értheti meg egymást igazán, ha személyiséget – lelket – cserélnek, legalább egy kis időre.
De ki lesz az a két ember, aki ezt vállalja? Mesi anyukája, a komoly tanárnő ...
Nógrádi Gábor: PetePite
A tizenegy és fél éves Pete Péter arra ébred, hogy alig fér el az ágyon. A takarója alól két szőrös láb kandikál ki, a keze
óriási, a hangja mély és reszelős. Úgy tűnik, Pete Péter, azaz Pite egetlen éjszaka alatt felnőtt, és pont olyan lett, mint
az apja. Ráadásul apukája, dr. Pete Ádám is áváltozott, és a megszólalásig hasonlít a fiára. Sőt a megszólalás után is. Így
aztán apa és fia egy cipőben járnak. Illetve egymás cipőjében. Pite suli.
Nógrádi Gábor: Marci öröksége
Marci nagynénje nem akarja, hogy az öccse, Szálem hozzájusson az örökséghez. A pénzt a terroristák támogatására akarja fordítani.
Rózsi, a bérgyilkos azonban sehol sem találja Marci apját. Meghalt? S ha meghalt, mi legyen Marcival, aki a hatalmas vagyon
egyedüli örököse lesz? A történetből többet nem mesélhetünk el. Az izgalmas bűnügyi regény fejezeteiben olyan fordulatok vannak,
amelyeket nem ismerhetünk meg előre, mert elvész az izgalom.
Nógrádi Gábor: Marci visszavág
Nógrádi Gábor új könyvében Marci az édesapjával együtt veszi fel a harcot Borisz, az átváltozóművésznek is kiváló bérgyilkos ellen.
Szerencsére segítségük is akad: egy macska lelkű kutya, egy megjavult bérgyilkos, valamint Marci nagyszülei, akik már nincsenek
is a valódi világban… A humoros és izgalmas kalandokban bővelkedő ifjúsági krimi a szerző előző regényének, a Marci örökségének folytatása.
Nógrádi Gábor: Hogyan neveljünk?
Akarod tudni, hogyan kell megnevelni a játszótársadat, a padszomszédodat, a barátod mamáját, a macskát és a házilegyet?
Tudod, hogyan nevelhetjük le magunkat az orrturkálásról, a kézizzadásról, a falánkságról, a tévénézésről, a félelemről
és a csúnya beszédről? Szeretnél a tacskóból vérebet, magadból meg kitűnő tanulót nevelni? Vagy talán a családodat akarod
átnevelni: a kistestvéredet, a nagybácsidat, a nagymamát? Semmi akadálya. Csupán ...
Molnár Ferenc: Pál utcai fiúk
A Pál utcai fiúkat az teszi népszerűvé, hogy az élet minden ága-boga benne van: iskola és játék, barátság és harc, pártoskodás és
összetartás - minden, egészen a halálig. S az író mindezt gyerekésznek, gyerekszívnek szólóan szőtte regénybe. A gyerekvilág tükrében
láttatja a világot. Boka, Nemecsek, Áts Feri és a többiek története átélhető csaknem bárhol, s az ezredfordulón semmivel sem kevésbé,
mint születésekor, a XX. század kezdetén. Talán ez a magyarázata a regény példátlan hazai és világsikerének. Közel két tucat nyelven
jelent meg, s ajánlott olvasmány nemcsak a magyar iskolákban, hanem távoli földrészeken is.
Petőfi Sándor: János vitéz
Petőfi Sándor a János vitéz írásakor huszonegy esztendős volt: néhány évvel túl a késői gyerekkoron, nemrég még az iskolapadot koptatta.
Az ifjúkor végén a férfikor küszöbén már országosan ismert költőként mesealakot formált, mesefigurákat teremtett. Úgy, hogy a szereplők
egy része hús-vér ember, csak éppen csodás események részeseivé válnak. Petőfi a János vitéz születésekor egy újságnál dolgozott mint
szerkesztő, az írásaiból élt. Lakása nem volt, az újság főszerkesztője, egyben barátja fogadta be az egyik kicsiny szobába.
A mindig mozgékony, estéit inkább társaságban töltő Petőfi 1844 novemberében nemigen mozdult ki otthonról, ahogy barátja az
utókornak megörökítette "jól befűtötte szobáját, pongyolára levetkőzött, rá-rágyújtott hosszúszárú pipájára, s egész füstfelhőt
csinált maga körül, s olykor egyet kortyantva a hevítő piros borból, nyugtalanul járt fel s alá; mint egy oroszlán egy
szűk kalitban." Így, ilyen békés körülmények között íródott a magyar irodalom egyik legszebb költeménye, az alkotó,
Petőfi nyugtalansága viszont érthető: micsoda alakokat, embereket és állatokat, micsoda tájakat idézett meg lelkéből.
Micsoda világot teremtett fantáziája. Kevesen tudják, hogy a János vitéz két részben készült el. Először odáig, hogy a
hős a francia királyi udvarból hazaérkezett a szomorú valóságra. A költő fölolvasta barátainak, aztán újra nekigyürkőzött
az írásnak: János vitézt a "földi megpróbáltatások után a mesék megpróbáltatásai" közé viszi. Néhány hét alatt teljes az
egész mű, az irodalmi élet és az olvasók elragadtatására. Ez a gyönyörű elbeszélő költemény olyan, mintha népmese lenne,
csak éppen versben előadva. A falusi élet rajza, a mesék birodalma vissza-visszaköszön emlékeinkből, olvasmányainkból.
Petőfi János vitéz és Iluska sorsán keresztül igazságot is szolgáltat. Azt, amit minden sorával, minden művével akart a
szabadságharc költője. A magyar nép vágyát is megfogalmazta a költő. Majd száz évvel később egy másik magyar író, Szerb
Antal mondta: "a János vitéz az, amit az ember szeretne odaajándékozni külföldi ismerőseinek, hogy megérezzék a magyar
népjelleg melegségét, humorát, semmihez sem fogható báját, hogy megérezzék a magyar szív verését. Ebben a műben csodálatosan
együtt van a magyar föld valósága és a magyar lélek álma."
Fazekas Mihály: Lúdas Matyi
A Lúdas Matyi Fazekas Mihály elbeszélő költeménye, első változata 1804-ben keletkezett, kéziratban hamar elterjedt, és az író
tudta nélkül ki is adták Bécsben. Fazekas átdolgozta a művet és saját neve alatt jelentette meg, 1817-ben Bécsben.
Műve előszavában utal a plágiumra. Ritmusa: hexameter. A Lúdas Matyi (alcíme: Egy eredeti magyar rege négy levonásban)
Fazekas Mihály vígeposza az egyszeri libapásztorfiúról szól, aki többször is túljár a kapzsi és zsarnok földesúr, Döbrögi eszén.
Fazekas a mu témáját a középkorba helyezi, de saját koráról mond ítéletet. Főhőse jellegzetes népmesei figura. Végső formájában
1817-ben jelent meg először. A Lúdas Matyi-történet – vándor motívum. Fazekas azonban igazán magyar történetté alakította, a
táj magyar, az emberek magyar parasztok, Döbrögi magyar földesúr. A költő szívesen alkalmazza a népnyelv fordulatait, tájszavait;
stílusa humoros, és tükrözi együttérzését a szegény néppel.